• A K-vitamin részt vesz a normál csontozat fenntartásában és a normál véralvadásban.**
• Omega-3 zsírsavban természetes módon gazdag, repceétolaj-tartalmának köszönhetően.
• *A kedvező hatás 2 g Omega-3 zsírsav napi bevitelével érhető el. Egy evőkanál Floriol Body étolaj átlagosan 0,6 g-ot tartalmaz, amely a napi szükségleted 30%-át fedezi.
• Használhatjátok öntetek, pácok és saláták elkészítéséhez, de kiválóan alkalmas sütéshez és főzéshez is.
• Az olaj hevítésekor figyeljetek arra, hogy az ajánlott legmagasabb sütési hőmérséklet 175 °C.
• A palack 50%-ban újrahasznosított műanyagból készül, ezzel is támogatva azokat a Floriol vásárlókat, akik tudatosan odafigyelnek a környezetükre is.

A Floriol termékeket fogyasszátok a változatos és kiegyensúlyozott étrend, valamint az egészséges életmód részeként.

Mit kell tudni a koleszterinről?

A szív- és érrendszer egészsége hazánkban különösen fontos kérdés, a szív egészségét pedig a szervezet koleszterinszintje nagyban befolyásolja.

A koleszterin egy úgynevezett szteránvázas vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható. Koleszterint a szervezet minden sejtje előállít; a legnagyobb mennyiséget a máj. A sejthártyák felépítésében van fontos szerepe, továbbá sokféle hormon szintézisének kiindulási anyaga.

A koleszterin szállításáért lipoprotein molekulák felelnek. A különböző lipoproteinek felépítése és fehérje/zsír aránya, azaz sűrűsége eltérő. Egészségügyi szempontból a két legfontosabb a kis sűrűségű lipoprotein (Low Density Lipoprotein; LDL) és a nagy sűrűségű lipoprotein (High Density Lipoprotein; HDL). A magas LDL-koleszterinszint és alacsony HDL-koleszterinszint az érelmeszesedés, illetve az annak következtében kialakuló betegségek egyik legfontosabb kockázati tényezője. Míg az LDL-koleszterin a vérben feldúsulva az erek falában rakódik le, addig a HDL-koleszterin az erekben már lerakódott koleszterint szállítja vissza az érfalból a májba, ahol az lebontódik; ezért a HDL-koleszterin magas aránya kedvező.

A telítetlen zsírsavak lényeges jellemzője, hogy egy vagy több, ún. kettős (azaz telítetlen) kötést tartalmaznak. Ennek függvényében megkülönböztetünk egyszeresen telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavakat. A telítetlen zsírsavak reakciókészsége – így lebonthatósága is – annál nagyobb, minél több kettős kötés található bennük.

A telítetlen zsírsavak molekulaszerkezete alapján ismerünk omega-3, omega-6, omega-7, omega-9, valamint omega-11 és omega-12 zsírsavakat is.

Mindezek fényében a mindennapi étkezéseitek során fontos figyelmet fordítani arra, hogy – lehetőség szerint – az elfogyasztott zsírmennyiség mintegy kétharmada álljon telítetlen zsírsavakból az étrendben.

**